"Megérkeztünk" - most ez a szó egészen mást jelent számunkra, mint a fizikai megérkezés. Ugye Ti is ismeritek azt az érzést, amikor kimondod "itthon vagyunk".

Tudtuk, hogy ezen a hétvégén nagy feladat vár ránk és nem a szellemi erőnkre, hanem a fizikai erőnkre lesz szükségünk.

A világon az egyik legcsodásabb dolog, amikor a természet megajándékoz téged, pedig még nem is tettél semmit.

Enélkül a szó nélkül, nem tudom elképzelni a szerelmünket, az életünket, a munkánkat és főleg most a házunkat!

A csodák, mindig ott vannak a közelünkben, csak észre kell vennünk őket. Ilyen a fekete eperfánk a kút mellett! 

A munka nem szégyen, hanem érték és szeretni kell. Ezt tanultam meg a szüleimtől, amiért a mai napig hálás vagyok, mert boldog emberré válhattam azáltal, hogy mindig szeretem azt, amit csinálok illetve törekedem rá, hogy szeressem.

A kertet felosztottuk két részre, ház végéig első kert, ház végétől a hátsó kapuig második kert. A ház bejáratánál már láttátok a harcot a borostyán indákkal az előkertben, amelyet bevetettem virágmaggal és alig várom, hogy virágozzon.

Egy holland, három magyar. Három nő, egy fiú. Nyelvek: angol, német, francia, magyar. Barátok, akik már családtagnak számítanak.

​

Coffee for you

Végre ismét a házban. Egész héten erre vártunk. Most, hogy itt vagyunk és megterveztük a hétvége munkáit és a szombatra várt vendégeink érkezését, elsők között a pinceajtó festése lett prioritás.