A HÁZ - Mágikus erő, tájolás, a hagyományok titka

A HÁZ - Mágikus erő, tájolás, a hagyományok titka

A HÁZ - Mágikus erő, tájolás, a hagyományok titka

Wed, 03/16/2016 - 11:20
Potápi Rita

Nem titok, hogy férjemmel közösen sok mindenre nyitottak vagyunk. Többek között más országok, népek tudására, tapasztalataira és módszereire. Ilyen a feng shui módszere is. Az sem titok, hogy a házunkat, amikor megvettük 2014 augusztusában, nem sokkal később bemérettem egy feng shui szakértővel az alaprajz alapján. Hát lenne rajta mit alakítani a keleti módszer alapján és különböző tárgyakat, eszközöket tenni az adott helyekre. Nagyon idegennek tűnt az, hogy olyan tárgyakat tegyek egy 1846-ban épült parasztházba, amelyek fényévnyire vannak a kultúránktól - bár kedvelem őket és más lakásban már használtam is.

De itt? Olyan érzésem volt, mintha valami „nemhelyénvalót” tennék, hiszen az egész házból árad a régi hagyományok szellemisége és ezért is vettük meg, mert a HÁZ-nak LELKE van.

Így nem tehetem mást, mint elkezdtem utána olvasni a gyökereinknek, a magyar térrendezés mágikus erejének.

Azoknak, amelyek által Te is úgy érzed a régi hagyományos házakban,

  • hogy megérkeztél, bár nem tudod megfogalmazni, de minden mégis olyan ismerős,
  • hogy harmónia és békesség vesz körül, bár a kinti világ számodra éppen szétesőben van,
  • hogy mintha itt minden valóra válna, és ezt egy varázsgondolattal meg is tudod teremteni,
  • hogy amit a mesékben elképzeltél a szegény legény és leány házának, az pont ilyen kellett legyen,
  • hogy az őseink szólnak hozzánk a falak repedésein keresztül, és bölcsességeket suttognak neked,
  • de legegyszerűbben az a biztonságos érzést, hogy OTTHON vagy és itt csak jó történik veled.

Ezt nevezem a HÁZ lelkének, s amíg tiszteled és megbecsülöd, azt kapod te is vissza minden pillanatban, míg a házzal vagy.

Kutakodásom során olyan írásokba botlottam, amelyeket mindenkinek olvasnia kellene.

Először is köszönöm P. Áginak a cikket, amelyet átküldött, és amely bemutatja a magyar térrendezésről írt könyvet is. Ebből néhány részlet, amelyet fontosnak tartok.

„Nekünk, magyaroknak olyan magas szintű építészeti, térrendezési hagyományunk és jelképrendszerünk van, amely minden utánzást fölöslegessé tesz, és amelyben az idegen elvek meghonosítása csupán zűrzavart okoz - írja A magyar ház mágikus titka című könyv ajánlójában Színia, a szerző. Ebben a könyvben megtalálhatók azok az elvek, amelyek szerint őseink építkeztek, így az is kiderül, hogy a magyar ház szerkezete bizony olyan kozmikus alapokon és jelképrendszeren nyugszik, amely a Teremtés folyamatának valós ismeretéből születtek.

Nem véletlenül négyszögletes a házak alaprajza, nem véletlen az ablakok formája, osztása, nem véletlen a házak tájolása, a kapuk elhelyezése, s nem véletlenek a különböző díszítések, ugyanis a magyar ház egy térbeli összetett rovásjel, amely a jelképek ismerői számára pontosan olvasható.”

Az ősmagyarok legfontosabb, szent égtája a kelet volt, színe a fehér, állata a ló.

KELET - az ébredést, a megújulást, a feltámadást, jelenti. Keletkezik igénk szintén valami új létrejöttét, megteremtődését mutatja. 

DÉL - az éltető energia, feltöltő erő

NYUGAT - a megnyugvásra, pihenésre utal. Energiája összehúz, összetart, körülölel, biztonságot ad. 

ÉSZAK - az éjszakával, a sötétséggel, mozdulatlansággal kapcsolatos. 

Íme, a mi házunk alaprajza:

1.jpg

A mi házunk főként dél-keleti fekvésű, így az éltető energia nemcsak az ébredést, hanem a megújulást és valami új megszületését is jelképezi számunkra. A feltöltő erő, azt a kreativitást ösztönzi bennünk, amely a házunkat körbelengi, és amely minket is arra, ösztönöz, hogy teremtsünk, hogy alkossunk, hogy kétkezi munkával új dolgokat hozzunk létre: lehet ez szellemi vagy fizikai dolog a kint a természetben vagy bent a házban.

A ház erőterei

A szellem erejének gyűjtőpontja a házban a keletre, délkeletre és délre nyíló ajtók, ablakok, illetve a padlás. Ezek a helyek kedveznek a teremtés első fázisának, a gondolatok keletkezésének. Ezekre a részekre érdemes azokat a helyiségeket építeni, ahol alkotunk, szellemi munkát végzünk: dolgozószobát, műtermet, gyerekszobát.

  • Erre néz a tréningtermünk, közösségi tereink, a hálónk, nappalink, hamarosan pedig az Alkotó Pajtánk és a grillteraszunk is.

A lélek erejének központi helye: a tetőgerendák által alkotott térbeli kereszt metszéspontja, ezen kívül a tűz helye, a délnyugatra és északkeletre néző ajtók-ablakok, valamint a ház közepe. Erőformája kiegyensúlyozott, stabil földerő. Ide érdemes tenni a konyhát, étkezőt, nappalit, minden olyan helyiséget, ahol a társasági élet zajlik.

  • Házunkban a pitvar-konyha a tűz helye, ahol a legtöbb időt töltjük már most is. Ez a hely ahogy régen, ma is a család közös szertartásainak a helyszíne. Itt étkezünk (ételáldozat), itt fogjuk megbeszélni a napi dolgainkat télen a pattogó tűz mellett. Itt sütjük majd a finom sütiket, kelt kalácsokat és sülteket.

A teremtő-megtermékenyítő erő: a házban nyugati, illetve az északnyugati és északi oldal - a pihenés, érlelődés, a befelé fordulás helye. A hálószobák, fürdőszoba és éléskamra legjobb helye.

  • A fürdőszobák ezen az oldalon vannak a házunkban.

Következik a tető, mestergerenda, a ház bejárata, ablakok

2.jpg

Tető

A parasztházak teteje nagyon hosszú ideig kizárólag sátortető volt, ezt később felváltotta a nyeregtető, mert a ház alapterülete hosszában megnyúlt. Nemcsak azért ilyen a formája, mert a hó és a víz könnyen lecsúszik ezekről a tetőkről.

  • Nekünk nyeregtetőnk van, hiszen a házunk 40 méter hosszú.

A tetőt a ház hosszában minden esetben a mestergerenda tartja.

Mestergerenda

Hogy mitől mester ez a gerenda? Mert fontos szerepe van a házban. Ha egy gyermek megszületett, arccal kelet felé, a mestergerenda alá fektették a bölcsőjébe. Ha valaki meghalt, ugyancsak a mestergerenda alatt ravatalozták fel, és éppen fordítva, arccal nyugatnak. A mestergerenda mutatta az utat a léleknek, hová érkezzen és merre távozzon. A "Mester" segítette az érkezőt és a távozót. A Mestergerendára csillagot, tejutat, szárnyas napot, illetve teremtés-szimbólumokat faragtak. 

  • Nálunk az ház építője, tulajdonosának monogramja és az év 1846 van belevésve. A gerendát, mi  a sötét színe miatt átfestettük világosra. Lehet, hogy nem mindenkinek tetszik, de mi szeretjük, mert ennek a szobának nagyon alacsony a belmagassága és így legalább magasabbnak tűnik. 

3.jpg

Mestergerenda 1846 és mestergerenda újragondolva 2014

A ház bejárata 

A régi házak ajtaja köztudottan nagyon alacsony volt, aki belépett rajta, mindenképpen fejet hajtott és levette a kalapját. A ház másik neve egyébként a "hajlék", amelyben egyértelműen megmaradt a meghajlásra, tiszteletadásra való utalás.

  • Nálunk a legtöbb ajtó ilyen, ezért, amikor nálunk jársz emelt fővel, néha akaratlanul is alázatot tanulsz az élettel szemben, amikor a piros vagy a kék ajtónkon átléped a nappali vagy a háló küszöbét…

Ablakok

Ha a ház az ember testét, a kemence a lelkét szimbolizálja, akkor az ablak nem más, mint a ház szeme (azt is mondjuk: ablakszem).

  • Gyönyörű ablakaink vannak: kicsik-nagyok, szimplák-duplák, csak a szigetelésen kell gondolkoznunk oly módon, hogy a ház továbbra is tudjon lélegezni az ablakokon keresztül.

folytatás következik…

 

Inspirációk és idézetek:

http://pozitivnap.hu/eletmod/magyar-hazak-magikus-titkai-br

http://elohazak.com/mit_jelent_az_elo_haz/magyar_hazak/