Itt ülünk a házban, új év reggelén - végre. Egy új évet kezdünk, a 2017-et.

El sem hisszük, hogy a házunkat 2014. augusztus 11-én vettük meg. 2015 decemberében is már itt töltöttük volna a szilvesztert, de a bejárati ajtónk mellett (amely még nem volt befalazva) a karomat tudtam kidugni a lyukon. Így hiába akartam maradni 2 napos fűtés után is csak 16 fok volt és szinte csonttá fagytam. Akkor, még nagyon AKARTAM és még nem volt ott az ideje, hogy a házunkban szilveszterezzünk és egy új évet kezdjünk itt el.

Az augusztus elejei székworksop után mi is "nyaraltunk" és azért írom ezt idézőjelben, mert a házunkban igaz pihenni már lehet, csak mi nem tudunk. Annyi teendő van és annyi lehetőség, amely arra buzdít, hogy csináljuk, hogy néha azt is elfelejtjük, hogy ez ugyanolyan munka, mintha más munkát végeznénk. Hogy miért nem érezzük ezt munkának? Egyszerű a válasz: szeretjük.